Lakásbiztosítási kampány 2024 – hamarosan minden kiderül!

Kiadva - 2024. január 26 - Alig egy hónap van már csak hátra és elindul az elmúlt tíz év legnagyobb biztosítási kampánya. A kormány lakásbiztosításokat érintő intézkedésének köszönhetően március 1-től, egy hónapig versenyzenek majd a biztosítók, alkuszok és üzletkötők az ügyfelekért. A kampány ideje alatt - függetlenül a lakásbiztosítások valós évfordulóitól - bárki soron kívül felmondhatja meglévő lakásbiztosítási szerződését és kedvezőbbre válthat. A korábbi kötelező biztosítási kampányokhoz hasonlóan, most is személyes tanácsadók és interneten elérhető felületek lesznek a lakosság segítségére. Bár az elmúlt hónapok egyeztetései sok mindenre választ adtak, még most is jónéhány kérdés foglalkoztatja a biztosítási szakma szereplőit. Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat Rácz Istvánnal, a Biztosítási Elmező Központ (BEK), vezető elemzőjével.

Mi a véleményetek a személyes étékesítésben tevékenykedő közvetítők által megfogalmazott még megválaszolásra váró kérdésekről, úgymint az MNB lakásbiztosítások felülvizsgálatáról szóló elvárásainak alkuszok általi teljesítése, állománykérdések, illetve a társasházak biztosításainak felülvizsgálata márciusban?

A Független Alkuszok Magyarországi Szövetsége két héttel ezelőtt tartott, egy a lakáskampányt előkészítő szakmai napot. Ezen rendkívül nagy számban jelentek meg az alkuszok és többek között a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is tartott egy részletes tájékoztatót. Itt számos kérdés a helyére került, mi azonban úgy látjuk, hogy még nem mindenki lát tisztán.

Az alkuszok számára az MNB által vezetői kőrlevélben előírt „lakásbiztosításokra vonatkozó felülvizsgálat” (ügyfelek szerződéseinek rendszeres optimalizálása) nem vonatkozik kifejezetten a márciusi lakáskampányra. Az elvárás ugyanis, csak a biztosítási évfordulókor „írja elő” a közvetítő számára az ügyfél megkeresését. Ráadásul ezt is csak két évente várja el a felügyelet. Így akár az is előfordulhat, hogy valamely alkusz állományában nincs érintett ügyfél, vagyis a körlevél alapján az alkusznak nem is kell megkeresnie márciusban az ügyfeleit. Ez azonban súlyos hiba lenne az alkusz részéről, mert mindenki más, viszont meg fogja keresni az alkusz ügyfeleit(!). Ez olyan állományvesztési kockázattal járhat a passzív alkuszok számára, ami nem hagyható intézkedés nélkül.

A legtöbb alkusz ezért ma már arra készül, hogy mindenképp megkeresi ügyfeleit és az is jó, hogy a kezdeti szkepticizmust a „hagyományos” alkuszok esetében is felváltotta a kampány iránti érdeklődés. Itt ajánlott a többszöri, már a kampány előtt elindított és a kampány során végig vitt kommunikáció, melyben előzetesen értesítésre kerülnek az ügyfelek arról, hogy lesz kampány, van az ügyfélnek alkusza, az alkusz fogni fogja az ügyfél kezét és tudatni az ügyféllel, hogy mire számíthat majd márciusban. Az MNB előírásait és a szakma szabályait alapul véve ennek az alkuszi munkának az állományápolás és állományvédelem keretein belül ki kell terjednie a fedezetekre, a biztosítási összegek ellenőrzésére és optimalizálására, valamint a biztosítási díjak ellenőrzésére.

Ami a társasházakat biztosításait illeti, a kormányrendelet szerint a társasházak is beletartoznak a márciusban felmondható szerződések körébe. 48 ezer ilyen társasház van jelenleg biztosítva Mo-on, szóval van bőven lehetőségük az alkuszoknak és üzletkötőknek, hogy ezeket a szerződéseket is felülvizsgálják, optimalizálják vagy megszerezzék. Itt azonban - a kisebb (2-8 lakásos) társasházakat kivéve - élétszérűtlen a március hónapban történő szerződéskötés, mivel a társasházak esetében legtöbbször hosszabb folyamat a biztosítások megkötése (az egyedi díjajánlatok biztosítók általi elkészítése és az általában szükséges közgyűlési jóváhagyás szükségessége miatt). Ezért a társasházak szerződéseinek esetében, az alkuszi munkát már most el kell kezdeni, hogy az eredmények márciusban realizálhatók legyenek.

Az MNB által kiadott - az ügyfelek biztosítók általi kötelező értesítését szolgáló „mintalevél”, illetve a MABISZ kérdéseire a részletszabályokat tisztázni hivatott GFM válasz is hagyott még nyitva kérdéseket, melyek közül talán a legfontosabb, a csak ingóságbiztosítással bíró lakásbiztosítások márciusi felmondhatósága. Mi lesz ezekkel, hogyan fog finomodni a szabályozás szerintetek?

Az MNB és a GFM is arra törekszik, hogy az ügyfelek minél jobb lehetőségekhez jussanak a márciusi időszakban. Ez ugyanakkor mindenki számára egy teljesen új dolog lesz, ahol sok esetben a gyakorlati alkalmazás teszi majd helyre a dolgokat. A jogalkotó többször is elmondta, hogy a 2024-es kampány tapasztalatai alapján finomítani fognak a kezdeti szabályozáson, szükség szerint kiegészítve, egyszerűsítve azt.

Az ügyfelek értesítését biztosító „mintalevél” tekintetében (melyet február 15-ig bezárólag kell az ügyfeleknek kézhez venniük) az már most látszik, hogy tartalmában majd kiegészítésre szorul. Most még hiányzik belőle számos olyan lényeges információ, mely az ügyfelek gyakorlati eligazodását segítené márciusban. Ilyenek elsősorban az aktuális lakásbiztosításra vonatkozó alapvető információk, mint a szerződés éves díja, a főbb biztosítási összegek felsorolása és hitel érintettség esetén a biztosító által nyilvántartott engedményezés adatai. Ezek ugyanis olyan információk, melyek nélkül a márciusi kampányban a lakásbiztosítási szerződések optimalizálása (új ajánlat ügyfelek általi kérése) nem végezhető el a gyakorlatban. Tapasztaltunk szerint, ezen adatokat az ügyfelek sokszor nem vagy csak részben, esetleg hibásan tudják, ami elbizonytalanodáshoz, adatok keresgéléséhez, lemorzsolódáshoz vagy hibás kötés esetén későbbi szerződéstechnikai-, rosszabb esetben kárkori problémákhoz vezetnek.

Ami a csak ingóságbiztosítással rendelkező, mintegy 530 ezer lakásbiztosítási szerződés márciusi felmondhatóságát illeti, ez kimaradt az eredeti koncepcióból, de folyik (és jó eséllyel eredményes is lesz) egy utolsó pillanatos egyeztetés annak érdekében, hogy ezen szerződések is a kampány hatálya alá kerüljenek.

A csak ingóságokra szóló biztosítási szerződések túlnyomó részét a társasházi lakások teszik ki, hiszen a társasházakra szóló központi biztosítás mellett, az egyes lakásokra (albetétekre) általában már nem szükséges épületre, falazatra szóló biztosítást kötni. Itt a fő probléma, hogy a kampányban nehéz lenne kommunikálni és megmagyarázni, hogy a kampány „mindenkire vonatkozik” csak erre az 530 ezer érintett szerződésre nem, amelyek így kimaradnának az optimalizálás lehetőségéből. Ez nagyszámú elégedettlen ügyfelet eredményezne, ami nem lehet célja sem a biztosítóknak, sem a jogalkotónak. Itt és az egyéb kampányból kizárt szerződések (egy évnél hosszabb, határozott idejű szerződések) esetében is érdemes átgondolni, hogy a jövőben szükséges-e egyáltalán a kivételeket soroló részletszabályozás vagy jobb, egyszerűbb-e, a mindenkire kiterjedő lehetőség általános biztosítása.

Díjtartozás esetén nem lehet majd márciusban sikeresen felmondani. Ebben a tekintetben az MNB pontosítást is kiadott. Hogyan értelmezzük ezt? Nincs itt ellentét a Ptk-val?

Nincs, legalább is ez a jelenlegi értelmezés. Egyelőre mindenki úgy gondolja, hogy a kormányrendelet egy „speciális” felmondási lehetőséget határoz meg minden év márciusára, „speciális” szabályokkal.

Ezek a speciális szabályok pedig (a Ptk-tól eltérően), jelenleg nem engedi a szerződések díjtartozás esetén történő megszüntetését. Azok az ügyfelek, akik legalább, a felmondásuk által aktiválódott 30 napos felmondási idő utolsó napjáig bezárólag nem rendezik a fennálló díjtartozásukat, felmondásuk ellenére is, a korábbi biztosításukban ragadnak.

Az MNB egyébként, a 2024. január 11-én (a kormányrendelethez kapcsolódóan) ebben a tárgykörben kiadott állásfoglalásában (nevezhetjük végrehajtási utasításnak is) előírja a biztosítóknak, hogy beérkezett felmondás esetén azonnali válaszlevélben tájékoztassák a díjtartozással rendelkező ügyfeleket arról, hogy tartozásukat meddig kell rendezniük, a sikeres felmondás érdekében. Ez több mint elegendő.

Hogyan segíti majd a szakma a hitellel rendelkező lakástulajdonosokat a kampányban, hiszen ők is sokan vannak? Érkezik végül a DLT?

A jelzáloghitellel terhelt lakásokbiztosítások ügyintézésnek egyszerűsítése 2018 óta van terítéken. Az ilyen lakásbiztosítások száma meghaladja a 660 ezret, az évente keletkező új jelzálog bejegyzések száma pedig eléri a 10 ezret. Ez közel egyharmada a lakásbiztosítási állománynak, így nyilvánvalóan kiemelten fontos kérdésről van szó.

A készülő informatikai megoldással mellett azonban több problémával is foglalkoznunk kell. A jelzáloghitellel terhelt lakásokbiztosítási szerződések esetében - egyes banki gyakorlatok miatt - sokan tévesen azt hiszik, hogy a hitel lejártáig nincs lehetőségük a lakásbiztosítójuk lecserélésére. További probléma, hogy még azoknak az ügyfeleknek az esetében is, akik tisztában vannak azzal, hogy szabadon válthatnak a futamidő alatt biztosítót, egy esetleges váltás többlet adminisztrációt okoz. Ez az engedményezés új biztosításra történő átvezettetési kötelezettsége miatt van, amiről a bankot is értesíteniük kell az ügyfeleknek.

Ezeken a problémákon, megfelelő tájékoztatással és jó folyamtokkal tudnak segíteni az alkuszok, üzletkötők, akiknek a munkáját nagyban segítheti az MNB által életre hívni szándékozott un. DLT (distributed ledger technology) rendszer elindulása.

A DLT egy az MNB, a bankok és biztosítók közötti, osztott főkönyvi technológiájú és blokklánc alapú információs rendszer lenne, mely tárolja a lakásbiztosításokról szóló információkat, beleértve a zálogbejegyzéseket és az ügyfél/szerződés azonosításra szolgáló adatokat. Így a bankok - az ügyfelek közreműködése nélkül - követhetik, hogy ügyfeleik mindenkor az előírtaknak megfelelő, rájuk engedményezett lakásbiztosításokkal rendelkeznek-e.

Vagyis a jövőben nem kell az ügyfeleknek (vagy alkuszaiknak) azzal foglalkozniuk, hogy értesítsék bankjukat egy új biztosítás hitelfelvételhez kapcsolódó megkötéséről vagy egy esetleges biztosítóváltásról. A DLT rendszer ezt megteszi helyettük, egykapusra egyszerűsítve a fent írt jelenlegi folyamatokat.

A DLT rendszer a tervek szerint hamarosan élesedik. Esetében egyértelmű és kívánatos cél, hogy a márciusi kampányban már elássa a feladatát, segítve ezzel a közel 700 ezer érintettet.

Mi a helyzet a lakáskárok és a viszontbiztosítási díjak kapcsán? Mennyire fenyegeti a lakásbiztosításokat a klímaváltozás fedezeti szempontból? Mennyi díjcsökkentést bír el szerintetek márciusban a piac?

Ezek összetett kérdések, rengeteg tényező befolyásolja ugyanis a díjak alakulását. A díjak emelkedéséhez az infláció, a növekvő költségek és a szektort sújtó külön adók adnak alapot. A díjak csökkenését pedig legfőképp a biztosítók közti márciusi verseny és több egyéb tényező, mint például a viharkárok ellenére is kedvező (40 százalék körüli) kárhányad, a jutalék maximalizálása, a klímaváltozás hazánkat nagyrészt elkerülő hatásai és a viszontbiztosítási díjak elmúlt évi stagnálása támogatja.

Az utóbbi kettőről elmondható, hogy a klímaváltozás - mely egyes különösen érintett földrajzi területeken mára nem csak díjemelkedéshez, de a biztosítók kockázatainak jelentős szűküléséhez is vezetett - Magyarországot még nem érintette jelentősen, mivel nálunk egyelőre nem várható, tornádó (cunami) vagy pusztító erejű földrengés.

A viszontbiztosítási díjak pedig, melyek 2022-ről 2023-ra ugyan jelentősen emelkedtek, 2023-ról 2024-re inkább stagnáltak, vagyis ez most önmagában nem jelentett újabb terhet a biztosítók számára. Itt azért érdemes megjegyezni, hogy az állományukat növelni szándékozó társaságok esetében az állománynövekedés tőkenövelési kötelezettséggel is járhat, hiszen az európai és így a magyar piacon is meg kell felelni a hatósági előírásokban szereplő elvárásoknak. Ez a Szolvencia II által számolt tőkemegfelelési igény ráadásul a magyar piacon 150 százalékos. Így a kisebb biztosítók növekedési potenciái erősen tőkefeltöltöttséghez kötöttek. Ebben azonban nem látunk problémát, mert ha megnézzük a kampányban szerzésben gondolkodó biztosítók tőkefeltötöttségét, akkor azt látjuk, hogy már most nagyon magas tőkefeltötltöttségi mutatókkal rendelkeznek (vélhetően a kampányra készülve).

Végül mindenképp érdemes kicsit jobban körül járni az infláció témáját. 2023-ban az inflációra hivatkozva a biztosítótársaságok az eddigi legnagyobb mértékű díjemelést hajtották végre a lakásbiztosítások tekintetében. Ennek keretében a mintegy 3,3 millió hazai lakásbiztosítás 165 milliárdos összesített díját, 190 milliárd forint közelébe emelték. Ez a papíron 16 százalék, a kárhányadra és az egyes nem emelkedő (például jutalék) költségekre visszaszámítva, már több mint 20 százalékos díjemelést jelent a 2022-es éves díjakhoz képest.

A biztosítók tehát mostanra alaposan felemelték díjaikat, mely előrelátásuknak köszönhetően, lesz miből engedniük a kampányban. Elemző központunk előrejelzése szerint, a mintegy 25 milliárdos emelésnek akár az 35-40 százaléka is visszakerülhet az ügyfelek zsebébe márciusban, díjmegtakarítások formájában.

Mi lesz a jelenleg még nem biztosított, mintegy 1,2 millió lakóingatlannal? Várjátok, hogy a lakáskampány ebben is hoz változást?

Őszintén szólva, nem. A magyarországi lakásbiztosítási penetráció kiemelkedően magas (72%), ahol a nyilvántartott 4,5 millió lakóingatlan nem biztosított 1,2 milliós része vagy olyan rossz állapotban van, vagy olyan kockázatoknak fokozottan kitett területen (pl. ártérben) fekszik, ami jelenleg kizárja a biztosíthatóságát. A maradék biztosítható lakóingatlan pedig vagy a biztosítással kapcsolatos ellenérzések, vagy anyagi problémák miatt nincsenek biztosítva. Ezen a lakáskampány nem fog tudni érdemben változtatni.

A megoldást ebben a tekintetben, valamiféle kötelező, a katasztrófa károkra kiterjedő, olcsó alapbiztosítás bevezetése lehetne, mely szociális alapon járó támogatással is párosulna. Ehhez azonban az 1,2 millió - többletforrást teremtő és - a rendszerbe kerülő plusz biztosítások mellé, az árvízi védekezést és a várható kárhányadot javító szabályozás is szükséges lenne. Manapság azonban nem ebbe az irányba megyünk, ezért ezeknek a programoknak most nincs itt az ideje.

A BEK szerint mi lesz az MFO és hagyományos termékek szerepe a kampányban? Hogy látjátok, hátrányban van az MFO?

A kampány egyik fontos tapasztalata lesz, hogy az MFO és a hagyományos lakástermékek (HMO-k) vajon hogyan fognak szerepelni. Az MFO termékek szerintünk meg fogják találni az értékalapúságot előtérbe helyező célközönségüket és a kampány sikere esetén, jelentős számú MFO lakásbiztosítás kötődhet.

Emellett azonban borítékolható, hogy a hagyományos termékek között lesz az alapvető díjverseny márciusban. Ennek az az oka, hogy ezen termékek díját a kampányon belül akár többször is változtathatják majd az egyes biztosítótársaságok aszerint, hogy mennyi szerződést szereznek vagy veszítenek el, a kampány öt hetében. Az MFO ebből a szempontból valóban hátrányban lesz - mivel az MFO termékek díja időszakonként fix. Vagyis ellentétben a HMO termékekkel, az MFO-k díja nem lesz változtatható márciusban.

Itt az lehet a megoldás, hogy az MFO tarifákat a lehető legjobb árra kell kalibrálniuk a biztosítóknak, a többit már az MFO kiemelten ügyfélbarát termékfeltétele elvégzi. Mi számítunk egyébként arra, hogy a következő, 2025-ben sorra kerülő márciusi lakáskampányban már az MFO termékek díja is szabadon lesz változtatható.

Sokat elemzett és tárgyalt téma a biztosítási összegek problémája. Orvosolhatja-e a kampány az alulbiztosítottság problémáját?

Az alulbiztosítás egy nagyon érdekes téma. Most úgy látjuk, hogy ajánlati szinten mindenképpen várható a lakásbiztosítások átlagos m2 árának növekedése. Az viszont már a piaci átrendeződéstől függ, hogy ez összpiaci szinten mekkora biztosítási összeg növekedést jelent majd.

Az alulbiztosítás kérdésének megítélését ugyanakkor az nehezíti, hogy az alulbiztosítás a gyakorlatban csak totálkárok esetén számít, amiből a lakásbiztosítások esetében kevés van, a részkároknál pedig a biztosítók szinte soha sem alkalmaznak aránylagos kártérítést (és nem is vizsgálják az alulbiztosítottságot(!).

Az alulbiztosítás esetén, tehát még kérdéses, hogy az valójában mekkora probléma hazánkban. Csak erős feltevések vannak erre nézve, de statisztikai adatokkal nem rendelkezünk. A BEK javaslatára már elindult egy szakmai gondolkodás az adatok jövőben történő esetleges gyűjtéséről és elemzéséről. A javaslatunkat hamarosan a MABISZ elé tárjuk.

Milyen hatással lehet a lakáskampány más termékek árazására, más termékek versenyére?

A követ bedobta a tóba a kormány. Mind ismerjük a csobbanás okozta hullámok tovagyűrűző hatását. Amennyiben nagyszámú váltó lesz a lakásbiztosítási díjak jelentős csökkenése mellett, az komolyan kihathat az egyéb lakossági termékek jövőbeni árazására. Ugyan ez igaz a flotta kötelező- és CASCO biztosítási termékek áraira is, ami a vállalati biztosítások esetében lehet jelentős árfelhajtó hatással.

Mindez a lakásbiztosítási piac után, akár már év végén átrendezheti a többi termék piacát is. Vagyis, bár igaz, hogy van tere a lakásbiztosítások esetében a díjcsökkentésének, de összességében az mégiscsak a profit rovására fog menni, ami a biztosítók egyéb termékeiben - penetráció növekedés nélkül - kényszerű díjemelkedést fog okozni.

A megoldáson sokan törik a fejüket, véleményünk szerint is az egyéb termékek penetrációjának növelésére lenne szükséges, amivel kapcsolatban szintén a BEK javaslatára egy edukáción alapuló un. „Élet(út) Biztosítási Program” formálódik.

Végül - Mekkora aktivitásra és ügyfélérdeklődésre számítotok márciusban? Mit vártok a (piaci) szereplőktől?

Erről már sokszor és sok helyen nyilatkoztunk. Most azt emelném ki, hogy az utóbbi hónapokban komoly változás történt a szereplők hozzáállásában. A szerzésben érdekelt biztosítók és a kampány sikerében érdekelt GFM és MNB is maga mellé tudta állítani a biztosítókat, az ügyfeleket, a közvetítőket és a sajtót is. Ez egyértelmű siker, aminek egyik oka, hogy valóban ráfér a lakásbiztosításokra a biztosítási összegek felülvizsgálata, a fedezetek bővítése, és a biztosítók közti verseny is, vagyis a jó dolgok mellé könnyű odaállni. A másik ok, hogy az alkuszok ráébredtek arra, hogy a kötelező gépjármű biztosítások után a lakásbiztosítások esetében is jelentős piacot tudnak maguknak szerezni. Ma már mindenki gőzerővel a kampányra készül.

A GFM és az MNB is több száz milliós edukációs kampányt ígér az ügyfelek tájékoztatására. Emellett a kampány sikerében érdekelt biztosítók és alkuszok is jelentős, egyenként mintegy 50-től 2-300 millió forintig terjedő marketing kampánnyal készülnek.

Ez összességében 1 milliárd forint körüli marketing budgetet jelent, ami már igen komoly összeg. Ehhez jön még a sajtó kiemelt érdeklődése, ami nyilvánvalóan tovább javítja az ügyféleléréseket. Számításaink szerint egy átlag lakástulajdonos akár naponta többször is találkozhat majd valamilyen formában a kampányra való felhívással márciusban, ami az elérhető díjmegtakarításokkal együtt jelentős érdeklődést fog esetükben kiváltani.

Kiemelném, hogy azt sem szabad elfelejteni, hogy az az ügyfél, aki a kampányban jó áron köt majd lakásbiztosítást, annak a biztosítási díját később csak korlátozottan tudják majd emelni a biztosítók az éves indexeket érintő jogszabályi korlátok miatt. Ez pedig hosszú távon is kifizetődik majd az ügyfeleknek.

A Biztosítási Elemző Központ a Holkossekbiztositast.hu szakmai partnere